2011. január 10., hétfő

Kis ismertető a koreai harcművészetekből...

Legtöbben a Taekwondót ismerik mint koreai harcművészetet, azonban Koreának vannak más újabb és régebbi harcművészetei illetve önvédelmi rendszerei.
A teljesség igénye nélkül most a Taekwondo egyik ősét a Taekkyon nevű harcművészetet mutatnám be.

Taekkyon: Talán a legrégebbi koreai harci játék illetve harcművészet esetleg a legkorábbi küzdősportok egyike. Mindegyik megnevezés illik rá. Azt tudjuk, hogy a 6.-7. században már versenyeket rendeztek belőle, mind a korabeli katonai mind a civil szférában. Csak akkor még más néven futott. (Subak)
A szakirodalom szerint a kínai Shaolin kolostorban jóval később fejlődött csak  ki a Kung-fu, amire a szakírók egy része azt mondja, hogy minden távol keleti harcművészet és küzdősport ebből fejlődött ki. Ezek szerint ez nem teljesen igaz. Szegény Bodhidarma még javában gyalogolt Indiából Kína felé amikor Koreában már magas szinten fejlett és leírásokkal, festményekkel és szobrokkal bizonyíthatóan már létezett fejlett harcművészet.
Az évszázadok alatt kicsit változott az eredeti technika illetve az elnevezés is. A Taekkyon névvel a 18.században találkozunk először.
Érdekes, hogy a megnevezés fordítása nem túl egyszerű. Nemegyszer próbálkoztam már koreaiakkal lefordíttatni...nem sikerült. Viszonylag komolynak mondható szakirodalom sorakozik a könyvespolcomon...ez sem segített. Az interneten találtam egyszer egy fordítást: "push shoulder" Azonban az angol nyelven publikáló valószínűleg amerikai szakírók sokszor kicsit slendriánu azaz hanyagul teszik a dolgukat, ezért ezt sem tartom a legjobb fordításnak, de igazából nem is annyira érdekes a megnevezés. Illetve annyiból igen, hogy amikor a Taekwondo elnevezés megszületett a modern koreai harcművészetek összefoglaló neveként, akkor a múltbéli folytonosságot szerették volna fenntartani a korabeli mesterek ezzel a hasonló hangzású névvel...Fonetikusan így írnám le a kettőt: tekkjon és tekuon(do)  Az "u" betű nem tévedés. Koreában nincs "v" vagy "w" betű, az "u"illetve az "o" betűk összeolvasását írják az angolban "w" betűvel. Magyarul tehát a taekwondo így nézne ki: tekuondo.Na mindegy...kicsit elkanyarodtam...:)

Megemlíteném, hogy igazából nem is annyira önvédelmi rendszer a mai Taekkyon, sokkal inkább speciálisan koreai küzdősport illetve egészség megőrző rendszer. Egyszerűen hiányoznak belőle a fatális sérülést okozó technikák. Vagyis ez nem teljesen igaz, csak a legképzettebb mesterei kapnak betekintést a komoly sérülést illetve esetlegesen halált okozó technikákba. "Földi halandóknak" csupán annyi a dolguk, hogy egyszerűen harcképtelenné tegyék az ellenfelet, lehetőleg sérülés nélkül. Ezt a Taekkyon küzdelem során háromféle  módon tehetik meg:
  • valamilyen lábsöprés illetve gáncs, vagy leginkább a judóból illetve birkózásból ismert  dobásokhoz hasonló technikák segítségével földre vigyék az ellenfelet.
  • valamilyen testre mért nagyobb erejű lökő rúgás (tehát itt a köríves rúgás például testre szóba sem jöhet, mer az nem lök, hanem becsapódik és fáj:) segítségével  elérni azt, hogy az ellenfél egyensúlyát veszítve a földre kerüljön.
  • és a legnehezebb talán, valamilyen fejrúgással megrúgni az ellenfél fejét (a küzdelmekben fejre rúgni csak kontrollal és maximum félerővel szabad...ami persze nem mindig sikerül) ami feltételezi, hogy egy valós küzdelemben itt vége is lenne a mókának.
Nagyon érdekes, nincs sem testre sem pedig fejre irányuló ütés. Egyrészt azért mert nem túlságosan bonyolult, legalább is az előzőekben felsorolt technikákhoz képest ésütéssel is csak maximum fájdalmat vagy sérülést lehetne  okozni. (A modern olimpiai Taekwondo szintén innen vette át a szabályrendszerébe, a "fejütés nélküliséget", mivel ahhoz nem kell túl nagy tudomány se kemény edzés munka, hogy valakinek jól beleverjünk ököllel az arcába. Amiről azért tudjuk, hogy  nem olyan egyszerű azt jól csinálni, de magyarázatnak mindenesetre megfelelő:)

Vannak formagyakorlatok is a Taekkyonban amik részben hasonlítanak az ősi  koreai maszk tánchoz (bizonyos lépéseket ebből az ősi néptáncból vettek át hasonlóan a brazil capoeirásokhoz akik szintén az afrikai táncokat vették alapul az alap lépéstechnikájukhoz....ha nem tévedek...)
Illetve igen komoly rúgások szerepelnek még ezekben a gyakorlatokban és mindez nagyon szorosan össze van kombinálva egy igen speciális légzéstechnikával ami szintén csak a Taekkyonra jellemző.

Nekem egyébként az egyik kedven ázsiai harcművészetem, nagyon szeretem nézni, bizonyos elemeit pedig néha gyakorolni.
Sajnos Koreán kívül igen kevés helyen tanítják a világban, de ezen nem is csodálkozom nagyon, mert nagyon szükséges hozzá az a speciális testalkat ami  a koreaiaknak  genetikailag van meg (a koreai egy igen egységes rassz,nem keveredett más népcsoportokkal.  Gyakorlatilag az egész ország hegyvidék amihez igen erős lábak kellenek ha közlekedni akarunk  és nem az utóbbi néhány évtized modern technikáját vesszük alapul, illetve pihenésképpen vagy evésnél igen sokat ülnek a földön törökülésben és/ vagy  tökéletes guggolás helyzetében ami a csípőjüket teszi igen lazává a rúgások szempontjából.)
És végül néhány Takkyon videó, amiben látható néhány küzdelem és formagyakorlat és bemutató küzdelem is.
Az első videóban abszolút valós küzdelmek láthatók lassításokkal együtt:

 Íme a formagyakorlatok egyike amiről korábban már beszéltem. Érdemes megfigyelni a táncszerű alaplépéseket, a légzést (ekki-ik-kjúúú:)) és a nagyon könnyed de nem egyszerű rúgásokat valamint a kéztechnikákat amik mindig valamilyen lökő vagy húzó mozdulatot utánoznak és sosem becsapodó ütést vagy csapást esetleg szúrást/döfést.

Egy rövid videó, hogy gyakorolják a küzdelmet, milyen gyakorlatokkal:

Még egy küzdelem:

És végül egy bemutató, ahol van egy rövid formagyakorlat részlet valamint szintén küzdelmi gyakorlatok láthatóak:

Ha nem értesz valamit kérdezz bátran! Legközelebb a Hapkido nevű harművészet bemutatása következik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése